Reggelre hatalmas vihar kerekedett, mintha a természet is háborogna. Így is volt. A Vándor tisztában volt az ősi törvénnyel, hogy a körülmények a belső kivetülései. S bizony, a vad vihar a belsejében dúló vihar megtestesülése volt. Komoran bámult maga elé. Hatalmasat dörgött az ég, a gyerek felriadt.
– Kelj fel, indulunk amint csitul a vihar. –a döntés megszületett. – Rengeteget kell tanulnod. Ülj le a tűzzel szemben. A férfi átöltözött. Pont úgy nézett ki, mint egy földműves a faluból. A vihar olyan hirtelen ahogy lecsapott, el is állt. A nap kisütött, a madarak csiripelni kezdtek. – Igyekezz, indulunk.
– El sem búcsúzunk?
– Nem szokásom. Ahogy jöttünk, úgy megyünk. –felelte a férfi. A falu vezetője hosszasan bámult a két alak után, amíg el nem tűntek a távolban. Balsejtelem gyötörte belül. Sok dolga akadt, ezért visszament a faluba.
A vándor oktatta, tanította az ifjút mindenre, amit ő tudott. Nem titkolt el előle semmit. Azt nem értette csak, miért őt szemelte ki a sors erre a feladatra. Igyekezett minél több jót elültetni a fiú szívében. Sikerült is neki. Gyengéd volt az állatokkal, segített az embereknek. Lehet megváltozik a jövő?
*****
A vár ura mérgesen nézte az előtte álló férfit.
– Mit akarsz?
– Uram, egy férfi kér bebocsátást eléd.
– Nem akarok senkit fogadni!
– Engem bizony fogsz!
– Ki vagy te bátor idegen? Ez a bátorság akár a fejedbe is kerülhet. –a vár dölyfös ura végigmérte az idegent. A Vándorok öltözetét hordta. – A Vándor vagy. –legyintett egyet.
– Mit szólnál hozzá, ha egy ideig nálad vendégeskednék? – a várúr felkapta a fejét.
– Miért akarnál itt letelepedni? Nem a ti szokásotok az egyhelyben lakozás.
– Néha elidőzünk egy-egy helyen. Amíg jól érezzük magunkat.
– S mi kell ahhoz, hogy egy Vándor jól érezze magát egy magamfajta földesúr birtokán?
– Két fehércseléd, természetesen fiatal hamvas orcájúak. Étel ital legyen elég. S jó minőségű fedél. – a földesúr bólintott.
– Mi hasznom nekem, eme nehéz időkben egy kenyérpusztítóval több?
– Te is tudod jó uram, hogy mit tud egy Vándor. – az uraság odalépett a Vándorhoz.
– Azt mondod, hogy elszegődnél hozzám?
– Igen.
– S ha jön egy másik Vándor, akinek esetleg nem tetszik, ami a földemen folyik?
– A Vándorokkal ne legyen gondod többé nagyuram. Bízd őket rám.
– Ma este már az új szállásodon alhatsz.
– Az egyik cseléd mindig legyen ott. –a vár ura észrevette a vágy szikráját a férfi szemében.
– Megkapod Vándor. Most menj, ismerkedj a földdel. –az uraság elnevette magát.
– Hívatom a kapitányt. – a szolga meghajolt és elsietett. A kapitány rövid időn belül megjelent.
– Parancsolj velem jó uram.
– Vannak beteg katonáid?
– Az mindig akad uram. Nem sok, de van.
– Holnap reggelre az összes jelentkezzen itt a téren.
– Megtudhatom, mit szándékozol tenni velük?
– Semmi közöd hozzá. Mit képzelsz magadról? Holnapra legyenek itt és ne kérdezősködjenek. – a kapitány amint intett az uraság, meghajolt és eltávozott. Az uraság hívatta a szolgát.
– Holnapra keríts betegeket. Nem érdekel honnan. Minél betegebbek annál jobb.
A terve az volt, hogy kipróbálja a Vándort. Ha valóban az, akinek mondja magát, minden beteget meggyógyít. Még nem találkozott olyan Vándorral, aki letelepedne és nőt is követelt volna. Ráadásul kettőt. Nos ha igazi Vándor, akkor nem nagy ár két szolgáló, meg egy ház a szolgálataiért.
Soldier Books © Minden jog fenntartva.
ÁSZF – Adatvédelmi Nyilatkozat – Impresszum
Weboldalt készítette: WeblapMentor
HU 
EN
Egy válasz
A vándor a hozzá szegődött gyerek oktatását elkezdte, bár ennek okát még nem fejtette meg teljesen. A tanítását minden esetre a jó elültetése mentén végezte, a legjobb tudása szerint. Ezzel egyidőben az egyik nagyúrnál jelentkező vándor fura kéréseket tett a szolgálatáért cserében. A bonyodalmak akár másnap, a betegek gyógyítása során elkezdődhetnek. A tudás tesztelése így rövid idő alatt megtörténhet, ami csak az uraságnak lehet kedvező. Akár igazi vándor, akár csak szeretne vándor lenni, neki ennyit megér, hogy színt vallatta. Az ő terveit nem keresztezheti, bármelyik variáció megfelel neki: segítőre talál benne, vagy folytatja egyedül a hadakozást.